Az amcsi Tantó stílus

Üdvözlet mindazoknak, akik még benéznek ide!

Egy újabb kedvenc, ami már úgy készült, hogy a saját képességeimet teszteltem vele.
Az alapanyagot egy a facebook-ról megismert, szintén hobby késes barátomtól Benedek László Rolandtól kaptam. Calmax névre hallgat, a Böhler-Uddeholm kínálatából. Ez egy nem rozsdamentes szénacél.
 A markolathoz G-11 (FR4) anyagot használtam. szegecsek-bakni: titán. Tok: szintén facebook-os ismeretség, Szűcs András. A forma teljesen spontán, a műhelyemben született, vastag alkoholos filccel az alapanyagra vázolva. Az első elképzelés szerint a titánt szerettem volna színezni, de első próbálkozáshoz, minden megelőző kísérlet nélkül erről lemondtam. Angeleró- Palcsesz Imre elmondása szerint amúgy is eléggé sérülékeny kis oxidréteg ez.
Nekem a végeredmény nagyon tetszik, de látom a kis részletekben megbúvó hibákat is. Lehet ezt még jobban is. Ezzel a gondolattal készülök a következőre.
Remélem nektek is tetszik!

Adatok: ph.:130mm, T.h.: 250mm vastagság: 4mm, keménység: 57-58 Hrc

Egy ujabb régi álmom, a Bowie

Nem rég fejeztem be ezt a Bowie-féle pengét. Sokáig őrizgettem, mindig hátrébb tolódótt valami miatt, de most kész.
200mm hosszú, 4mm vastag penge sleipnerből. Szokásos 60hrc. A markolat díszítőelemei rozsdamentes, bronz, és satabilizált fa anyagokból lettek elkészítve. A középrész dió.

Tantó karácsonyra

Egy lelkiismeretes kórházi ápoló álmát sikerül ezzel a darabbal megvalósítanom. Rövid beszélgetés során hamar kiderült, hogy érdekelt a japán kardvívás egyik válfajában (kendo). Innen nem volt nehéz eljutni oda, hogy mit is kellene készítenem neki.
A vas egy öreg reszelő, átkovácsolva, lágyítva, majd a végén ujjra hőkezelve. (60Hrc)
Penge hossz: 250mm. teljes hossz: 450mm
A tsuba (kézvédő) és a tsuka (markolat) az E-bay-ról van. (olcsó kategória.) A többi saját munka.
 A tok okume fából van. két fél van összeragasztva, és fényezve. Festés előtt kapott az elején és a hátulján egy, egy süllyesztett, fonott zsinóros bandázst, leragasztva műgyantával.
Elég hosszú ideig kelett várni egyes darabokra, kovácsolásra, posta ide-oda és decemberben már megszabtam magamnak a végső határidőt. Nem karácsonyi ajándéknak készült, de az alkalom az átadásra, így lett időzítve. Végül is nagy volt az öröm mind két oldalon.
Nagyon élvezetes munka volt összerakni ezt a Japán "fegyvert", valószínűleg nem ez lesz az utolsó.